• Megjelenítés

európai parlament

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Hiába a magyar vétófenyegetés: megszületett a fontos brüsszeli alku az EU-pénzek jogállamisághoz kötéséről

Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Jóval keményebb jogállamisági feltételek jöhetnek az EU-pénzeknél, mint amit eleve elutasított az Orbán-kormány

Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.

Most már biztos: késve fog elindulni az új EU-s költségvetés és a helyreállítási alap

Most már biztos: késve fog elindulni az új EU-s költségvetés és a helyreállítási alap

Még ha a következő 2 hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – jelezte az ügyre rálátó, névtelenséget kérő uniós diplomata a Reuters-nek.

A magyarok háromnegyede tart a járvány miatti jövedelemváltozástól és akar szigorú jogállamisági féket az EU-pénzeknél

A magyarok háromnegyede tart a járvány miatti jövedelemváltozástól és akar szigorú jogállamisági féket az EU-pénzeknél

A magyarok 48%-ának személyes jövedelmére már eddig is hatott a koronavírus-járvány és további 26%-uk szerint ez be fog majd következni, és ugyanígy csaknem háromnegyedük ért egyet azzal, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szigorú jogállamisági feltételeket kössenek hozzá – derült ki az Európai Parlament (EP) ma közzétett felmérésének összefoglalójából.

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament az uniós klímarendeletet

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament az uniós klímarendeletet

Az Európai Parlament tegnapi ülésén nagy többség mellett megszavazta a klímarendeletet, amelynek többek között fontos része, hogy az üvegházhatású kibocsátásokat a korábbiaknál is nagyobb mértékben kellene csökkenteniük a tagországoknak 2030-ig. A rendelet elsődleges célja az lenne, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson. A tagországok vezetői a jövő hei csúcstalálkozójukon fognak további egyeztetéseket folytatni.

Az Európai Parlament megszavazta az üvegházhatású kibocsátások durva visszavágását

Az Európai Parlament megszavazta az üvegházhatású kibocsátások durva visszavágását

Az Európai Parlament mai ülésén megszavazta, hogy a korábbi 40 százalék helyett 60 százalékkal kellene csökkenteniük az EU országoknak az üvegházhatású kibocsátásaikat 2030-ig. A képviselőket megosztotta a javaslat, de mindenképpen győzelemnek könyvelhető el a Zöldek, Szocialisták és Demokraták, valamint a Megújuló Európa számára.

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.

Felpuhították a németek a jogállamiság és az EU-pénzek kapcsolatát – Győzött a magyar kormány?

Felpuhították a németek a jogállamiság és az EU-pénzek kapcsolatát – Győzött a magyar kormány?

Csak az EU-s pénzek rendeltetésszerű felhasználása számítana 2021-től, szó sincs már rendszerszintű jogállamisági hiányosságokról, vagy a médiaviszonyok eltorzulásáról abban a lényegében antikorrupciós feltételrendszerben, amelyet a német soros elnökség dolgozott ki és amely alapján az uniós pénzek kifizetésének felfüggesztése, vagy akár megvágása is lehetne a kacifántos eljárással kiróható szankció, ráadásul a szankcióról szóló szavazás módjánál is a puhább verziót javasolja a német elnökség – rajzolódik ki a Bruxinfo által részletesen megírt javaslatból. Ez afelé mutat, hogy a magyar és a lengyel kormányfő értelmezése volt a helyes az EU-s pénzek és a jogállamiság témájának összekötése terén, akik már nyáron győzelmet hirdettek. Azt viszont azért látni kell, hogy a feltételrendszer még így is viszonylag kemény, erős visszatartó erőt jelenthet a pénzek rossz felhasználására, és a feltételek bevezetéséről, illetve a megsértésük esetén a szankciók kivetéséről szóló szavazás módja sem az ő szája ízük szerint lenne, így tehát valójában egyik kormányfő sem lehet egyelőre teljesen elégedett. Fontos, hogy ez még csak a német elnökség javaslata, amely akár keményebbé is válhat, ha az Európai Parlament és néhány északi, illetve nyugati tagállam ezt követeli a jóváhagyásért cserébe.

Kiszivárgott: olyan német javaslat született, amivel nehezebb lesz leállítani a magyar EU-pénzeket

Kiszivárgott: olyan német javaslat született, amivel nehezebb lesz leállítani a magyar EU-pénzeket

Az EU soros elnökségét vivő Németország a puhább szankciós szavazási módszert javasolja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésénél, amivel így nyílt konfrontációba keveredett az Európai Parlamenttel. Ez relatív jó hír a jogállamsági eljárás alatt álló Magyarország és Lengyelország kormányának, de azért nem dőlhetnek hátra, mert egy esetleges szankciót így sem annyira könnyű kivédeniük – derül ki a német soros elnökség Reuters-nek kiszivárogtatott javaslatából. Úgy tűnik, hogy a két ország felől érkezett - nem is annyira burkolt - zsarolás is hatott a német elnökségre, és egyelőre igyekszik azt az álláspontot képviselni az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon, ami a nyári maratoni EU-csúcs szövegéből egyébként is következik és közben ennek a két országnak is relatív jó. Később kiderült a konkrét jogállamisági feltételrendszer tartalma is, ezekről és további fontos részletekről ebben a keddi cikkünkben írtunk.

Asztalra csaptak a németek: új jogállami feltételrendszerrel állnak elő, hogy felpörgessék az EU-pénzes alkut

Asztalra csaptak a németek: új jogállami feltételrendszerrel állnak elő, hogy felpörgessék az EU-pénzes alkut

Nagyon aggódok, hogy túlságosan is lassan haladnak a tárgyalások a 2021-2027-es EU-s költségvetésről és a helyreállítási alapról, valamint az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, ezért hétvégén is tárgyalnunk kellene az Európai Parlamenttel, és rövidesen egy új konkrét jogállamisági feltételrendszer szövegével is előállunk, hogy felgyorsítsuk az „extrém bonyolult” egyeztetéseket – jelezte Németország állandó brüsszeli nagykövete a Reutersnek.

Felszólított az EP a törököket, hogy azonnal álljanak le az illegális fúrásokkal a Földközi-tengeren

Az Európai Parlament képviselői a csütörtöki plenáris ülésen megszavazott állásfoglalásukban felszólították Törökországot, hogy azonnal állítsa le illegális fúrásait a Földközi-tenger keleti részén, tartózkodjon a görög és a ciprusi felségvizek megsértésétől, és hagyja abba a "nacionalista háborúra uszító retorikát".

Új EU-s minimálbér szabályt és még nagyobb vágást javasol a CO2-kibocsátásban az Európai Bizottság elnöke

Új EU-s minimálbér szabályt és még nagyobb vágást javasol a CO2-kibocsátásban az Európai Bizottság elnöke

Számos fontos új javaslatot fogalmazott meg az Európai Unió helyzetéről szóló mai beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén először tartott ilyen beszédet a tavaly decemberben kezdődött 5 éves elnöki ciklusa során és például egy új egészségügyi kutatási ügynökségre, egy új európai minimálbér szabályozási keretrendszerre, az eddigi 40% helyett 55%-os széndioxid-kibocsátás csökkentési célra tett javaslatot. A jogállamiság megléte, a szabad sajtó, az igazságszolgáltatás függetlensége rendkívül fontos, ez nem tárgyalási alap, ahogy az EU-s pénzek visszaélésszerű felhasználása sem engedhető meg – szögezte le azelőtt, hogy két héten belül nyilvánosságra hozza a Bizottság az első jogállamisági jelentését. Ezt megelőzően a jövő héten egy új migrációs javaslatot is nyilvánosságra hoz a testület, amely azt célozza, hogy a migrációs kihívás kezelében minden tagállam vegyen részt, ne vonja ki magát belőle egyik se.

Elkezdődött az igazi harc: blokkolhatja az Orbán-kormány az EU koronavírus elleni eszközét

Elkezdődött az igazi harc: blokkolhatja az Orbán-kormány az EU koronavírus elleni eszközét

Addig nem ratifikálja a magyar parlament a koronavírus-válság enyhítésére létrejövő uniós helyreállítási alap szabályrendszerét, amíg a tagállamok és az Európai Parlament (EP) nem egyeznek meg az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésének lehetőleg minél gyengébb változatáról – ezt a zsarolásnak is beillő feltételt fogalmazta meg a magyar kormány az uniós tagállamok és az EP felé a Bloomberg információi szerint. Mivel az EP négy legnagyobb frakciója a minél szigorúbb jogállamisági feltételrendszert követeli és az ő jóváhagyásuk is kell a büdzsé rajtjához, miközben az Európai Bizottság még ebben a hónapban kijön a minden tagállamra kiterjedő első jogállamisági vizsgálatával, garantált, hogy erről a témáról hatalmas viták lesznek a következő hónapokban, amelyek a 2021 utáni magyarországi EU-s pénzeket alapvetően érintik.

Itt a második komoly intő jel, hogy mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Itt a második komoly intő jel, hogy mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.

Már ma beint az EP az állam- és kormányfőknek a jogállamisági alku miatt is

Már ma beint az EP az állam- és kormányfőknek a jogállamisági alku miatt is

Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Titkos terv szivárgott ki: Magyarország az EU-s fegyverkezésben jött elő megosztó javaslattal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility